Császi Lajos: Biopolitika és kultúra

- 40
Császi Lajos: Biopolitika és kultúraCsászi Lajos: Biopolitika és kultúra

E kötet olyan tanulmányok egymáshoz szervesen kapcsolódó gyűjteménye, amelyek a biopolitikánkat úgy értelmezik, mint amelyek nemcsak racionális célkitűzéseikben és eszközeikben kapcsolódnak a politikához, hanem kulturálisan konstruált szimbólumain keresztül is.

Származás: Magyarország
Értékelések: 0/5   0 értékelés alapján »
Raktárinformáció
Raktáron
Házhozszállítás
szállítás 1-2 nap
Csomagpont
szállítás 1-3 nap
Budapesti bolt
átvehető
Veszprémi bolt
átvehető
kedvencekhez
Ár: 1 368 Ft (1 303 Ft + áfa)
Eredeti ár: 2 280 Ft Egységár: 1 368 Ft/db
kosárba
Termékleírás

A biopolitika kifejezés gyűjtőfogalom, amelynek megszületése aligha köthető egyetlen névhez, eszmei áramlathoz vagy időponthoz. Megtalálható benne a feminista mozgalmak emancipatorikus törekvése, hogy a női testet ne a biológiai reprodukciós ciklus részeként kezeljék, amint azt a születésszabályozzásal kapcsolatos vitákban látjuk, hanem társadalmilag konstruált és történelmileg változó fogalomnak, de megtalálható a környezetvédő csoportok újfajta természetképe is, akik a környezetben nem korlátlan energiaforrást, hanem civilizációnk veszélybe került létalapját látják. Mindkét mozgalom egyébként a hatvanas éveknek azokból az ellenkulturális törekvéseiből nőtt ki, amelyek megkérdőjelezték a társadalmi haladás evolúciós szemléletét, történetileg azonban még messzebb, egészen a romantikáig vezethetők vissza a biopolitikában megfogalmazott antimodernizációs törekvések.

Nemcsak a társadalomtörténetben, de a társadalomelméletben is szerteágazó is a biopolitika genealógiája. Leggyakrabban Foucault nevével szokás összekapcsolni, aki az őrültségről, a börtönről és a szexualitás történetéről irt munkáiban a társadalmi intézményeket és normákat úgy írta le, mint amelyek egyre kevésbé a psziché, és egyre inkább a fizikai test feletti kontrollra törekednek. De rajta kívül azoknak a francia kultúrfilozófusoknak a nevét is említik, – Deleuze-t, Lyotardot, Derridát, – akik Foucaultval együtt Nietsche és Heidegger kultúrkritikájának a posztmodern folytatói. A biopolitika megjelenése tehát be van ágyazva egy nagyobb kontextusba, ezért a következőkben először ezt a kulturális kontextust vesszük szemügyre.

*****

A kötet olyan tanulmányok egymáshoz szervesen kapcsolódó gyűjteménye, amelyek a biopolitikákat úgy értelmezik, mint amelyek nemcsak racionális célkitűzéseikben és eszközeikben kapcsolódnak a politikához, hanem kulturálisan konstruált szimbólumain keresztül is. Eltérően ezért a kultúra-kutatásban korábban alkalmazott modernista politikai-gazdaságtani értelmezésektől, amelyek a szimbolikus reprezentációkban ideológiákat, és a hatalom puszta lenyomatait látták, a könyv tanulmányai a posztmodern kultúratudományi látásmódot részesítik előnyben. Eszerint az ideológiák politikai szerepét nem lehet megérteni a bennük szimbolikusan kifejeződő vágyak, félelmek, remények és emlékek energizáló hatásának a vizsgálata nélkül. A politikai ideológiák kulturális tartalmának vizsgálata pedig éppen ezeknek az energiaforrásoknak a felkutatását és megértését jelenti a biopolitikai diszkurzusokban. Azokról a különbözőségekről van szó – az átlagtól való eltérésekről, a másságokról, a tudatalattiról, az érzelmekről, a nyelvről, a morálról, – amelyek mélyen el vannak rejtve a különböző politikai diszkurzusokban, de amelyek mégis a biopolitikai reprezentációk igazi erőforrásait jelentik.

Értékelések (0)
Ezt a terméket még nem értékelték, legyen Ön az első aki értékeli a terméket
Ajánljuk még Neked