Magazin

Ma is jó választás lehet... Mit tud a sparhelt?

Miközben spórolásból egyre többen térnek át a fafűtésre, még mindig keveseknek jut eszébe egy olcsó, egyszerű, kis helyet igénylő, több funkciós háztartási eszköz, melynek fő erénye, hogy takarékos. Ez a sparhelt, vagy más néven takarékkályha.

Miközben az ország gázfogyasztása egyre inkább csökkent az elmúlt években, úgy tűnik, hogy mind jobban terjed a fafűtés azok körében, akik spórolni szeretnének. Sokan ugyanakkor közülük is elfelejtkeztek, illetve a múlt visszahozhatatlan részének tartanak egy háztartási eszközt, melynek fő erénye – s ez a nevében is benne van -, hogy takarékos. Ez a sparhelt. Pedig még most is gyártják, építik. Olcsó, egyszerű és jó, mindössze egy négyzetméter a konyhában és egy kémény kell hozzá.

A közismert nevén sparheltnek hívott tűzhely elnevezése németül sparherd, magyarul takaréktűzhely. Az elnevezés egyértelműen utal a legfőbb tulajdonságára: spórolni lehet vele. A sparhelt a kemencét váltotta le a XIX. század közepétől fokozatosan, miközben csaknem ugyanolyan jól lehetett benne sütni és főzni (sokkal jobban, mint a mai tűzhelyekben), valamint fűteni vele a lakást. Sokan azt hiszik, hogy a sparhelt már a múlté, de a számok nem ezt mutatják. Most is lehet kapni a „Salgót”, de a mesterek akár építenek nekünk téglából, kályhacsempéből.

 

A sparhelt története

Csikótűzhely, sparherd, masina, spór stb. néven lényegében azonos típusú, csak kivitelben különböző, zárt főző, sütő tűzhely a sparhelt. A takaréktűzhely megjelenése a XIX. század második felében a falusi kapitalizálódás kibontakozásához, s a tradicionális életkeretek bomlásához kapcsolódott. Kétségtelen előrelépést jelentett a szabad vagy kamin kéményes konyhákba való beépítése, hiszen alkalmazása a füsttelen, tiszta levegőjű főzőterek kialakítását tette lehetővé – olvasható a Magyar Néprajzi Lexikonban.

A Magyar Néprajz, anyagi kultúrával foglalkozó IV. fejezete szerint a sparhelt a XX. század első harmadában lényegében kiszorítja a kemence és kályha szája előtti padkán történt nyílt lángú főzést, eszközanyagával, a tűzikutyákkal vagy vasmacskákkal, vaslábakkal együtt. A vaslapos takaréktűzhelyek gyors terjedésével együtt járt az is, hogy nagyobbrészt eltűntek a szabad tűzön és kemencében történő főzésnél használatos tűzálló cserépedények is, helyettük teret nyertek a fém főzőedények.

Vályogtól a zománcozott fémig

Mint a Magyar Néprajzi Lexikonból kiderül, eredetileg a vályogból, nyerstéglából, téglából falazott, esetleg részben kályhacsempékből, csempéből rakott vaslemezes tetejű, zárt tűzterű, jobbára sütőtérrel is ellátott, esetleg vízmelegítő tartályt is tartalmazó építmény volt a sparhelt. Később ezek formájára a lakatos kisipari, majd gyári vaslemez anyagú, gyári zománcozott fémlemez tűzhelyek is elterjedtek. Ez az ún. „csikótűzhelyek”. A beépített takaréktűzhelyek speciális táji változata alakult ki a Nyugat-Dunántúlon, ahol a kenyérsütő kemencével, húsfüstölővel, üstházzal, katlannal egy egységben építették fel.

Miért jó vele a sütés és a főzés?

A sparhelteket a városokban fával, vidéken pedig kukoricaszárral vagy csutkával fűtötték, és a bennük készült sütemények minősége nem sokkal maradt el a búbos kemencében sütött tésztáktól. A főzőrészben keletkezett forró levegő ugyanis körbejárta a sütőrészt, amely vastag samottréteggel volt borítva. Ennek következtében a tészta egyenletesen pirult, magasra felnyúlt, és az égetett agyaghoz hasonló összetételű samottban lejátszódó fizikai folyamat következtében az íze is jó volt. Ráadásul a sparherd a mai fogalmaink szerint igen energiatakarékos tűzhelynek számított. Valószínűleg azért is kapta a “takaréktűzhely” elnevezést, mert főzés közben ugyanazzal a hővel sütni is lehetett benne, sőt az elkészült ételt a kályha tetején félrehúzva, melegen tartotta – derül ki Kun Ákos Egészségkímélő ételek ínyenceknek című könyvéből.

Fűtés

Sparheltek kerülhettek a konyhába vagy a szobába, attól függően, hogy minek a helyére léptek, s a régibb berendezésekhez hogyan csatlakoztak. Viszont a XIX. század utolsó harmadától egyre több helyen a lakószobák téli fűtésére is takaréktűzhelyeket építettek a kemencék, kandallók mellé vagy mozgatható takaréktűzhelyeket állítottak be, s a kenyérsütésen kívül a lakószoba kemencéjét nem fűtötték fel, az ételkészítés melegével temperálták a lakást. Ez az élesen elválasztott lakótér és az ételfeldolgozó tér egybeolvadásához vezetett. Ami a lakáshasználat kulturáltságát is visszavetette, de technikai vonatkozásban is kedvezőtlen következményekkel járt. Nevezetesen a kemencék száraz fűtő melegével szemben, amely a lakások szigetelését, fal padló nedvességét is elpárologtatta, az ételkészítés közben keletkező gőzök párateltté, nyirkossá tették a szobákat – legalábbis a Néprajzi Lexikon szerint.

 

 

A hanyatlás

A különféle takaréktűzhely típusok az 1960-as, 1970-es évekig országszerte terjedőben voltak, de ekkor a villanytűzhelyek, palackos gázrezsók megkezdték hódításukat. Érdekes ugyanakkor, hogy a magyar nyelvterület keleti részén a mezőségi gázfeltárások után szélesedő körben hagyományossá vált a földgáz tüzelésű takaréktűzhely is (pl. Tordán, Marosvásárhelyen és környékükön).

A különféle takaréktűzhely típusok alakulására jellemző, hogy a kezdetben beépített ún. masinák helyett a mobil változatok váltak egyre népszerűbbekké. Ma már a beépített takaréktűzhelyek lassan ritkaságszámba mennek. Ugyanakkor, ha jól körülnézünk, akkor láthatjuk, hogy most is elérhetők nemcsak a fémből készült sparheltek, de az építettek is.

Berkes-Szabó Tamás kályhás szerint épített sparheltet legtöbbször akkor akarnak az emberek, amikor egy autentikus parasztházat újítanak fel. Ugyanakkor sokszor csak az ajánlatig jutnak el, mivel az árakat látva sokan visszalépnek. Nem elsősorban az építés anyaga, a tégla vagy a kányhacserép a drága, hanem a fém kiegészítők, így például a főzőlap. Ennek ára ugyanis 60-70 ezer forint újonnan vásárolva – persze Ukrajnából ennek töredékéért be lehet szerezni -, míg ugyanilyen lappal árult komplett fém sparheltet 85 ezer forintért meg lehet venni bármelyik barkácsáruházban. Az összköltség egyébként egy épített sparheltnél legalább 180 ezer forint, de ez 350 ezer forintig emelkedhet komolyabb igények esetén, vagy akár e fölé is, de az akkor már egy kivételesen szép és jó minőségű sparhelt – árulta el a szakember.

Optimális eszköz egy falusi házban

Összességében tehát főként az ár miatt kicsi az érdeklődés a sparheltek iránt, ugyanakkor az is igaz, hogy jól kihasználni elsősorban a hagyományos felépítésű falusi, illetve parasztházakban lehet, ahol adott egy konyha, amihez csatlakozik egy vagy két szoba. Ha kétszobás a ház, akkor a külső szoba volt a tisztaszoba, így ez hagyományosan kapott egy kemencét (később cserépkályhát), míg a másik szobát – ahol a család tartózkodott – a konyhából beáramló hő fűtötte. A kialakítás sok esetben olyan volt, hogy a kályha egyik oldala az egyik szobában, a másik a másikban volt, így mindkét helyiséget fűtötte. Egy klasszikus falusi házban ezek a sugárzó hőt szolgáltató felületek elegendőek voltak a ház befűtésére, de egy újabb építésű ház esetében a legtöbbször nem lehet megoldani a fűtést egyetlen cserépkályhával és sparhelttel vagy egy kemencével az alaprajzi sajátosságok miatt.

Valóban takarékos

Emellett ráadásul az is igaz, hogy bár egy sparhelt valóban takarékos sütést, főzést és fűtést tett lehetővé, ezt elsősorban akkor lehetett jól kihasználni, ha a háziasszony ideje nagy részében a konyhában tevékenykedett. Az életforma mára megváltozott, amihez nem biztos, hogy a legjobban egy sparhelt vagy kemence illeszkedik, sokkal egyszerűbb beállítani a termosztátot 22 fokra. Emellett egy új konyhában keveseknek van plusz egy négyzetmétere, hogy oda egy sparheltet építtessenek takarékossági megfontolásból. Meg persze az is igaz, hogy sokan elég kényelmesek ahhoz, hogy inkább panaszkodjanak a gáz áráról, mintsem váltsanak. Pedig a sparhelt esetében valóban egy takarékos berendezésről beszélhetünk, melyről most már csak kevesen tudják, hogy valójában mennyi haszna van. Takarékos, hiszen fával, akár hulladékfával, a ház körül fellelhető aprófával is fűthető, míg egy cserépkályha például jóval kényesebb a tüzelő minőségére – hívta fel a figyelmet a mester.

Beépítés

A kémény illetve az abba történő bekötés sem okoz gondot (ha épített sparheltről beszélünk, akkor ritkán van látható füstcső). A kéményseprők számára szükséges egy kivitelezői nyilatkozat, valamint egy minőségi tanúsítvány a beépített anyagokról, ami egy téglából, kályhacsempéből épített sparhelt esetében nem jelent gondot, szemben mondjuk egy kemencével, ahol ilyen minősített anyagok nincsenek – tette hozzá Berkes-Szabó Tamás.

Az étel finomabb benne

A szakember egyébként úgy látja, hogy idősebb, vidéki háziasszonyok ma is szívesen használják a sparheltet, akad olyan is, akinek nincs is gáztűzhelye, viszont sparheltből kettő is: egy a házban lévő konyhában, egy pedig a nyári konyhában. Azt is megosztotta lapunkkal, hogy egy sparheltben azért lehet finomabb ételt, például pogácsát sütni, mivel a tésztát körülölelő meleg miatt először egy vékony réteget süt rá, ami benne tartja a nedvességet, így puhább lesz, ráadásul ez a puhasága sokkal tovább – napokig – megmarad, szemben a villany-, vagy gáztűzhelyben készült pogácsával szemben.

A vetélytárs: a ma is létező Salgó sparhelt

A legnagyobb magyarországi gyártó, a Wamsler SE (mely a XIX. század vége óta működő Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár jogutódja, jelenleg magyar magántulajdonban) évente 35 ezer darab szilárd tüzelésű tűzhelyet, azaz sparheltet gyárt, melyek között megtalálhatjuk a hagyományos kialakítású, illetve a modern, beépíthető készülékeket is. Ezek nagyobb része persze külföldre kerül, de mintegy 10 százalékára hazánkban van igény. Az árak 55 ezer és 700 ezer forint között szóródnak. A drágább készülékek már központi fűtésre is csatlakoztathatóak, vagyis az egész ház fűtését is biztosítani tudják. Magyarországon elsősorban az olcsóbb típusokat keresik – tudtuk meg Tölgyesiné Szamosi Andrea vezérigazgatótól. Egy hagyományos kialakítású és egy beépített modell a Wamsler kínálatából Meglepően nagy tehát a legyártott mennyiség, s van is kereslet. Az viszont, hogy elsősorban az olcsóbb darabokat keresik hazánkban, inkább arra utalhat, hogy sokan továbbra is elsősorban anyagi megfontolások miatt választják a sparheltet, nem csak nosztalgiából.

Egyszerű szerkezet

A vezérigazgató szerint egy nagyon egyszerű és könnyen üzembe helyezhető eszközről van szó, bárhol működtethető, ahol van kémény. Ezt a kéményt persze beüzemelés előtt ellenőriztetni kell a kéményseprőkkel. A berendezés nem bonyolult és nem sok gondozást igényel, egyszerű a működése, hiszen tulajdonképpen csak egy egyszerű, samottal bélelt tűztérből áll. A készülékek továbbra is úgy épülnek fel, ahogy régen, mindössze az anyagok korszerűsödtek, illetve mivel Nyugat-Európába is szállítanak, így az ottani szigorúbb előírásoknak is megfelelnek. Nem jelent nagyobb veszélyt a háztartásban, mint egy gáztűzhely, a láng nem tud kicsapni, szén-monoxid mérgezést sem okoz rossz égés esetén, mindössze arra kell figyelni, hogy a kémény rendesen működjön.

A kéménnyel, füstcsővel lehet csak gond

A kémény tehát az egyetlen kényes pont, ezért fontos, hogy olyan dolgok ne kerüljenek elégetésre, melyek esetleg károsíthatják azt, illetve elsősorban a füstcsövet. Ezért nem javasolják például a hulladék vagy fenyő égetését, utóbbit a gyanta miatt. Egyébként, ha a kéménnyel gond van, akkor már füstölni fog a berendezés, vagyis a jelek egyértelműek. A működtetés sem igényel különösebb technikát, mindössze arra kell figyelni, hogy nagyon ne tömjük meg. A huzatszabályzóval könnyen állítható az égés intenzitása. Elromolni nem tud benne semmi, bár 10 év után már szétéghetnek bizonyos részek, így a rostély vagy a samott elemek, melyeket ekkor cserélni kell – tette hozzá Tölgyesiné Szamosi Andrea. Berkes-Szabó Tamás elmondta, hogy egy ilyen felújítás során a samott elemek cseréje mintegy bruttó 25 ezer forintba kerül, s a munkadíj is nagyjából ennyi.

A jövő

Ami a jövőt illeti, úgy tűnik, a sparhelt még jó darabig együtt él még velünk, sőt, ha a mai tendenciák folytatódnak, akkor egyre népszerűbbé válhat (lásd: Rohamosan csökken a gázfogyasztásunk: nagykabáttal védekezünk vagy fával fűtünk?), de extrém esetben elérkezhet egy olyan kor is (talán nem is olyan távol: Energiaválság, járványok, éhínség: milyen házban vészelhetjük át a világvégét?), amikor ismét a sparhelt lesz az egyedüli, uralkodó sütő, főző és fűtő berendezés.

 

Forrás: Ingatlanmagazin.com, Németh Krisztián

Kapcsolódó cikkek
Csodát tehet a tömegkályha

Csodát tehet a tömegkályha

Nálunk újdonságnak számítanak, de a skandináv országokban gazdaságosságuk-hatékonyságuk miatt elterjedtek az úgynevezett tömegkályhák, tömegtűzhelyek. Másodégés-kamrával, másodlevegővel, nagy hőtartó tömeggel készülnek, kevés fával nagyon kellemes hőkomfortot adnak.
Kapcsolódó termékek
Öko gyújtós fenyőfából - "K-LUMET"Öko gyújtós fenyőfából - "K-LUMET"
készleten
790 Ft 197,5 Ft/1 db
kosárba
- 20Libik András: Fatüzelésű épített kályhákLibik András: Fatüzelésű épített kályhák
készleten
4 800 Ft3 840 Ft 3 840 Ft/db
kosárba