Magazin

Mobiltelefonnal a csimpánzokért és a gorillákért

Passzold vissza tesó! címmel a Jane Goodall Intézet - az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület segítségével - kampányt indított, melynek célja a magyar háztartásokban meglévő, használaton kívüli mobiltelefonok visszagyűjtése.

Ezeket a készülékeket az emberek elpakolgatják különböző rejtett zugokba, ahol aztán évekig lapulnak, amíg egyszer csak kidobásra kerülnek. Nem is sejtve micsoda kincs rejlik benne.

A mobiltelefonok előállításához szükséges koltán nevű ásványt Afrikában, veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve erdeiket. Ezt a folyamatot szeretné megfékezni a Jane Goodall Intézet, így elhatározták, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtik. Arra kérnek mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő, keressen egy általunk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozukba.

Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban ahol dolgozik, az iskolában ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számukra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor bátran keresse meg a szervezőket az info@janegoodall.hu e-mail címen. A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerük, az Inter-Metal Recycling Kft fogja újrahasznosításra átvenni, ahol egy zárt láncolaton keresztül kerül feldolgozásra, vagyis nem fogja tudni senki eltulajdonítani a készülékeket, vagy az abban lévő adatokat megszerezni.

Várják cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlanák fel. 

 

 

A kampány Dr. Jane Goodall világhírű etológus nevéhez fűződik

 

Miért van szükség a mobilok újrahasznosítására, és mi az a “koltán”?

A koltán nevű ércből nyerik a tantál nevű fémet. Ezt kondenzátor bevonatok készítésére használják, így megtalálható a mobilokban, a laptopokban, gps-ekben, táblagépekben.

A világ koltán készletének 80% Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC). Ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be.

A bányák jó része illegális. A bányákból az ércet gyakran Kigaliba (Ruanda) csempészik, melyet “Coltanville”-nek is neveznek, arra utalván, hogy a település az ásványból él. Ruanda, annyi koltánt exportál főleg Kínába, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így próbálják a DRC-ből érkező fémet tisztára mosni. A koltánt hajóval szállítják Kigaliból a nyugat-európai országokba, és így gyakorlatilag lehetetlenné is teszik az érc eredetének követését. Illegális bányászat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum, Virunga Nemzeti Park (határ)területein is történik.

2018-ban 5.100.000.000 mobil jutott a 7.6 milliárd emberre. 1996-óta 6.000.000 ember halt meg a koltán bányászat következtében. Számítások szerint, ha a növekedési tendenciák ebben az ütemben folytatódnak 2025-re a 8.6 milliárdnyi emberiségből 5.9 milliárd előfizető lesz. Ebből következően 2020-ra a koltán kereslet meghaladhatja az 1000 tonnát. Ha azonban a használt mobiltelefonokban található ásványok újrahasznosításra kerülnek, akkor ezen ércek bányászata csökkenni fog.

Folytatásért UGRÁS AZ EREDETI CIKKRE.

(Az elérhető gyűjtöpontokról az alábbi térképen - mely itt elérhető nagyobb felbontásban is -  illetve a szervezet folyamatosan frissülő FB oldalán lehet tájékozódni.)

  

Kapcsolódó cikkek
Háztartási veszélyes hulladékok - Mit? Hová? Hogyan?

Háztartási veszélyes hulladékok - Mit? Hová? Hogyan?

A háztartásokban gyakran keletkeznek olyan veszélyesnek minősülő hulladékok, amiket nem lenne szabad a kukába dobni. De hogy hova kerüljenek a kuka helyett, azt néha nem is olyan egyszerű kinyomozni. Ebben szeretne most segíteni nektek a Zöldbolt csapata!
Közel hétszázezer tonna veszélyes hulladék keletkezik évente Magyarországon

Közel hétszázezer tonna veszélyes hulladék keletkezik évente Magyarországon

Hazánk lakosonként - tehát nem háztartásonként! - közel száz kilogramm veszélyes hulladékot termel, ami közel 700 ezer tonnát jelent éves szinten. A veszélyes hulladékok súlyos környezetromboló és egészségkárosító hatással bírnak, ezért nem mindegy, hogy mit kezdünk velük.
Kapcsolódó termékek
- 11Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi életePeter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete
nem rendelhető
3 490 Ft3 090 Ft 3 090 Ft/1 db
- 15Kukkants bele! Mi történik a szeméttel?Kukkants bele! Mi történik a szeméttel?
készleten
3 900 Ft3 315 Ft 3 315 Ft/1 db
kosárba