Passzold vissza tesó! címmel a Jane Goodall Intézet - az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület segítségével - kampányt indított, melynek célja a magyar háztartásokban meglévő, használaton kívüli mobiltelefonok visszagyűjtése.
Ezeket a készülékeket az emberek elpakolgatják különböző rejtett zugokba, ahol aztán évekig lapulnak, amíg egyszer csak kidobásra kerülnek. Nem is sejtve micsoda kincs rejlik benne.
A mobiltelefonok előállításához szükséges koltán nevű ásványt Afrikában, veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve erdeiket. Ezt a folyamatot szeretné megfékezni a Jane Goodall Intézet, így elhatározták, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtik. Arra kérnek mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő, keressen egy általunk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozukba.
Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban ahol dolgozik, az iskolában ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számukra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor bátran keresse meg a szervezőket az info@janegoodall.hu e-mail címen. A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerük, az Inter-Metal Recycling Kft fogja újrahasznosításra átvenni, ahol egy zárt láncolaton keresztül kerül feldolgozásra, vagyis nem fogja tudni senki eltulajdonítani a készülékeket, vagy az abban lévő adatokat megszerezni.
Várják cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlanák fel.
A kampány Dr. Jane Goodall világhírű etológus nevéhez fűződik
Miért van szükség a mobilok újrahasznosítására, és mi az a “koltán”?
A koltán nevű ércből nyerik a tantál nevű fémet. Ezt kondenzátor bevonatok készítésére használják, így megtalálható a mobilokban, a laptopokban, gps-ekben, táblagépekben.
A világ koltán készletének 80% Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC). Ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be.
A bányák jó része illegális. A bányákból az ércet gyakran Kigaliba (Ruanda) csempészik, melyet “Coltanville”-nek is neveznek, arra utalván, hogy a település az ásványból él. Ruanda, annyi koltánt exportál főleg Kínába, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így próbálják a DRC-ből érkező fémet tisztára mosni. A koltánt hajóval szállítják Kigaliból a nyugat-európai országokba, és így gyakorlatilag lehetetlenné is teszik az érc eredetének követését. Illegális bányászat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum, Virunga Nemzeti Park (határ)területein is történik.
2018-ban 5.100.000.000 mobil jutott a 7.6 milliárd emberre. 1996-óta 6.000.000 ember halt meg a koltán bányászat következtében. Számítások szerint, ha a növekedési tendenciák ebben az ütemben folytatódnak 2025-re a 8.6 milliárdnyi emberiségből 5.9 milliárd előfizető lesz. Ebből következően 2020-ra a koltán kereslet meghaladhatja az 1000 tonnát. Ha azonban a használt mobiltelefonokban található ásványok újrahasznosításra kerülnek, akkor ezen ércek bányászata csökkenni fog.
Folytatásért UGRÁS AZ EREDETI CIKKRE.
(Az elérhető gyűjtöpontokról az alábbi térképen - mely itt elérhető nagyobb felbontásban is - illetve a szervezet folyamatosan frissülő FB oldalán lehet tájékozódni.)