Évente több millió tonnányi műanyag kerül az óceánokba. Közvetlenül is, de a folyókban sodródó hulladék is errefelé veszi az irányt; ez tehát nemcsak a tengerparti országokhoz, tengeri hajózáshoz és a tengeri halászathoz kötődő probléma. De vajon mi történik a műanyaggal a világ tengerieiben, óceánjaiban?
Az élet megannyi területén jelenlévő műanyaggal kapcsolatban a világ tudósai aggasztó következtetésekre jutottak: a műanyagok szintetikus hormonvegyületei kioldódnak a természeti elemek, a napfény, a hullámzás hatására, és bekerülnek a táplálékláncba. Milliárd darabkára törve vagy hatalmas szemétszigetekbe gyűlve egyaránt veszélyt jelentenek.
A műanyagok biológiailag nem bomlanak le, hanem a vízben úszva, apróra töredezve hatalmas, kavargó szemétlevessé vagy kavargó szemétszigetekké állnak össze. A világ legnagyobb szeméttelepei lényegében az óceánokban vannak.
Amint bekerülnek a tengerbe, a műanyagok olyan szerves szennyező anyagokká (POP) válnak, amelyek a környezetben tartósan megmaradnak. Ez a folyamat a milliószorosára sokszorozza a toxinok számát és sűrűségét a tengervízben.
Vajon mi történik, amikor a halak és a tengeri madarak tévedésből a műanyagokat eszik meg étel gyanánt? Ha ezek a mérgező anyagok bekerülnek a táplálékláncba, a folyamat az emberi szervezetre is végzetes lehet. Ez az, amit tudunk, de még számos kérdés megválaszolatlan maradt.
Erről mesél ez a színes, magyarul beszélő német film (54 perc, 2012).